A zöldségeken kívül ugye nekem a másik vesszőparipám az egészséges táplálkozás. Ez alatt nem a vegetarianizmust, vagy a kalóriák számolgatását értem, hanem azt, hogy kiváló minőségű, vitamindús, évszaknak és éghajlatnak megfelelő élelmiszereket és alapanyagokat vásároljunk és fogyasszunk, lehetőleg magyar termékeket, lehetőleg hozzánk hasonló kistermelőktől. Természetesen vannak olyan termékek, amik nem helyettesíthetők, vagy sajnos nem a megfelelő minőségben helyettesíthetők hazai termékekkel, így kénytelen vagyok külföldieket beszerezni. Úgy gondolom, hogy nem foghatunk nagyon mellé, ha próbálunk az őseinkhez hasonlatos módon táplálkozni (és természetesen minél többet mozogni). Értem ezalatt, hogy kissé csökkenteni a hús- és tejtermékek arányát, növelni a friss gyümölcsökét, zöldségekét. Nem hagyni, hogy a cukor, az édesség, a silány tápértékű, ám annál intenzívebben ízesített rágcsálnivalók és olajban sült nyalánkságok a mindennapok részévé váljanak. Persze megvan mindennek a helye és ideje. Az én gyengém például az olajban sült tészták, és a hájas tészták. Nos, egy fánk nem nevezhető épp kímélő eledelnek, de ha az ember esetleg hetekig várja az alkalmat, hogy hozzájusson, és nem viszi túlzásba, akkor megvan az élmény öröme is, és talán nem is ártunk olyan óriásit magunknak. (Otthon sütött házi fánkra gondolok, nem az ún. pékségekben kapható - már bocsánat, és tisztelet a kivételnek- vackokra.)
Egyvalamihez azonban feltétlenül ragaszkodom. Az élelmiszer tisztaságához. Ahhoz, hogy mentes legyen adalékanyagoktól, lehetőleg tisztában legyek az eredetével, és amennyire lehetséges, ebben a mai világban, mentes legyen a mérgező anyagoktól, vegyszerektől is.
Ennek kapcsán gondot jelentett eddig, hogy mivel kenjem meg az otthon sütött kenyerünket, ha például szendvicset szeretnék készíteni. Az alapötletet valahol a neten találtam. Szardellával és fehér kenyérrel ajánlotta a mascarponet-t. Én még sosem kóstoltam, tiramisut is max. vendégségben ettem, de most vettem egy doboz szarvasi mascarpone-t, ami ugye egy semleges ízű krémes sajt. Azon kívül, hogy remekül passzol a sós ajókafiléhez, rájöttem, hogy némi fantáziával és fűszerekkel kiváló sajtkrémek varázsolhatók belőle. A tejen kívül nem sok minden egyebet tartalmaz, így talán nem foghatok vele nagyon mellé, továbbá árban is rendben van. Felvétetett a repertoárba. Ebben eddig a vaj, a különféle fűszeres, és olajokkal kevert túrók (pl. a tökmagolajos-medvehagymás), illetve maga az olíva-, a lenmag- és a tökmagolaj szerepeltek. Időnként házi készítésű májas, vagy egyéb pástétom társaságában. Ugyanis a mindenféle borzadállyal feltuningolt élelmiszeripari remekeket, úgyis, mint sajtkrémek, vajkrémek, valamint a margarin egy ideje nem vagyok hajlandó beengedni a konyhámba, az életünkbe.
