A nagy fenéket álom. Egy kilenc hónapos mellett??? Álom (átv.).
Sajnos mostanság leginkább a (már nem is olyan) kisbabánk álmatlan éjszakái irányítják az életemet, meg egyébb családi zűrök irányítják az életemet. No nem olyan nagy zűrök, de azért idő és energiaigényesek. De már itt a január és néha éjszakánként, amikor kivételesen csönd van, a fejemben csak úgy zakatolnak a tervek, ötletek, ami elég nagy hülyeség lévén értékes alvásidőm herdálom.
Kihasználva a téli hónapokat elovastam Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert c. alapművét, ami egy csodálatos organikus vegyeskert modelljét mutatja be. Alig várom, hogy kipróbálhassam a gyakorlatban is. Egyre fontosabbnak érzem, hogy lehetőleg minden zöldséget és gyümölcsöt magam termeljek meg a családnak. Egyrészt lenyűgöző, hogy még a mi éghajlatunkon is biztosítható gyakorlatilag januártól decemberig a finom, friss gyümölcs és zöldség az asztalra, másrészt amit én termesztek, az tuti nem találkozik sem műtrágyával, sem növényvédőszerrel, ráadásul, mivel a teljes gyümölcsöst tervezzük átállítani biotermesztésre, még a sodródás révén az az elenyésző szermennyiség sem juthat rá. A szennyezett levegővel még én sem tudok mit kezdeni, de legalább a többi tényezőre lehet némi befolyásom. Saját kútvízzel locsolunk, amit be is vizsgáltatunk, de mivel 40-50 éve nem műtrágyázta senki a földünket, így a bemosódással sem lehet gond. A könyv rengeteg evidens ötletet mutat be, fogtam is fejem, hogy miért is nem jöttem rá magamtól erre. A talajtakarás, a szomszédhatás kihasználása, a soronkénti művelés, stb., stb. - mind-mind egy dologról szól csupán: a természet minél hívebb követéséről és utánzásáról. Úgy tervezem, ígyekszem követni a módszert és feljegyzem a tapasztalatokat. Nem tudhatom, hogy tényleg ennyire jól működik-e, de már alig várom, hogy elkezdjem a kísérletet.
